Re: Marantz CD53

Tegnap előtt este mindkét pici nyugtalan volt, gondoltam majd fejhallgatóval hallgatok zenét. Már szinte akartam zenét hallgatni, nem is annyira kívántam. Persze, kong a szoba, de azért ennyire nem kellene kerülni a rendszert...Fogtam hát az 501-es AKG-t, rákötöttem közvetlen a Marantz-ra...és 5 percet bírtam. Szörnyű. Hirtelen minden negatív emlékem előtört a lejátszóról, az első érzések amik a megvásárlását követték.
Sokat akar(t) miközben a lényeg marad ki. Széles térleképzés, apró zizegések, minden nűansz előretolva a hallgató arcába (pardon, fülébe). De közben visít, összezavarodik és legfőképpen cseppet sem zenei. Inkább csak zavaró. Persze az 501 meghajtása túl nagy falat a beépített kis IC-s füleserősítőnek és biztos így is van.

Csakhogy.

Fogalmam sincs milyen indíttatásból jutottam erre a párosításra, de fogtam és rádugtam az 5 és feledik generációs 30GB-os iPod-omra ezt a böszme AKG-t. 192kbs mp3. (Autóban forrás leginkább). És skandallum, de jobb. Nem kicsivel. Kerekebb, egységesebb hangzás, nem érzek erőlködést. Nem egy releváció, de nem is zavar. És ennyi elég is volt, estébe nyúlóan élveztem a fejhallgatózás intimitását. Végre sorra kerülhetett egy-két album amit a picik miatt nem akartam hangfalon hallgatni. Bowie:Outside például. Franc akar a gyerekeknek rémálmot, nekem viszont jól esik süllyedni néha. Vagy ajánlom az új Massive Attack-ot.

Marantz meg nem véletlen lett annó félretéve. Ez van. Másnak kenyere nekem mérgem.